Fehérje

A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Ezek számos módon képesek kapcsolódni, így fehérjék százait képesek képesek létrehozni a testben. Amikor fehérjét eszünk, azok az emésztőrendszerben bomlanak le kisebb molekulaegységekké – egyszerű aminosavakká és dipeptidekké (két aminosav összekapcsolódása).

12 aminosav képes a testen belül más aminosavakból felépülni, ezeket a másodlagos fehérjék. A másik 8 esszenciális  aminosav, vagyis ezeket tartalmaznia kell az étrendünknek.

Az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák mind  a húsz aminosavat, ezért ezek teljesértékű fehérjék. A növényi eredetű élelmiszerek nem tartalmazzák mind a húsz aminosavat, más-más aminosavakat tartalmaznak optimális arányban.

Az emberi szervezet napi fehérjeszükséglete a testtömegtől, a testösszetételtől, életkortól, egészségi állapottól egyaránt függ.

Gyermekek fehérjeszükséglete: 

A mennyiség életkor függvénye: 32-75 g/nap, fedeznie kell a növekedéshez szükséges mennyiséget. Ez azonban nem egyenletes, figyelni kell, hogy mindenkor elegendő fehérje álljon rendelkezésre.

Idősek fehérjeszükséglete:

Csökken a fehérjék hasznosulása, változik a testösszetétel, az élettani funkciók, a fizikai aktivitás. A napi mennyiség, 60 évesnél idősebbek részére 1,2 – 1,5 g/ttkg

Terhesek fehérjeszükséglete:

Vegyes táplálkozás esetén napi 10 g-al több, mint a terhességet megelőzően. Szoptatás alatt az első 6 hónapban napi 20 g-al több, utána 15 g többlet ajánlott.

Felnőttek fehérjeszükséglete:

Aktívan nem sportoló személyeknek 1 g/ttkg, sportolóknál ennél többre is szükség lehet (1,5 – 2 g/ttkg). Vegyes táplálkozásnál figyelembe kell venni a hazai táplálozási szokásokat, a fehérjék emészthetőségét, kiegészítő hatást.